Magántulajdonú lakóingatlanok helyreállítása

A magántulajdonú lakóingatlanokban bekövetkezett károk helyreállításának célja az arra rászoruló, károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. A Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a károk enyhítésére. Ez csupán vállalt kötelezettség.

A bekövetkezett természeti csapást követően, tulajdonképpen a beavatkozással párhuzamosan zajlik a károsodott építmények előzetes kárfelmérése. Fontos megjegyezni, hogy ez az előzetes kárfelmérés csupán egy kárbecslés. A károsodott ingatlanok száma, a károsodás mértéke települési szinten összesítésre kerül.

Ezen összesítést követően az érintett megyék megyei katasztrófavédelmi igazgatóságai az államigazgatási hivatalokkal együttműködve összesítik a megyei káradatokat, amik aztán országos szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon kerülnek összesítésre, amely felterjesztésre kerül a katasztrófák elleni védekezésért felelős Belügyminiszter részére. Így a kormányzat a természeti csapás által érintett építmények számának, valamint azok károsodási mértékének tudatában már dönthet, hogy a központi költségvetés terhére indokolt-e támogatni a károsult ingatlanok tulajdonosait, azok elemi lakhatási feltételeinek megnyugtató megoldására.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója jelentést tesz a Belügyminiszter útján a Kormánynak az adott káresemény hatásairól. A kormányzat a káresemény által érintettek számának, a régió gazdasági-, társadalmi-, valamint szociális helyzete alapján dönt az állami kárenyhítésről. Amennyiben kárenyhítési kötelezettséget vállal a károsultak irányába, úgy azt jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, pl. egy kormányhatározattal hozza nyilvánosságra. A kormányrendeletben, vagy kormányhatározatban megállapítják, hogy mely eseménnyel kapcsolatosan vállal kárenyhítési kötelezettséget az állam, valamint, hogy a kárenyhítési összegek az adott év költségvetési törvényének mely címének terhére állapítják meg.

A Kormány a jogszabály-előkészítés, valamint a hatékony tárcaközi koordináció érdekében kinevezhet egy újjáépítési kormánymegbízottat. Az ő feladata összehangolni a helyreállítás, újjáépítés feladatait a Kormány részéről.

Ezt követően az érintett megyék védelmi bizottságai megalakítják a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottságokat. A kormány – ha megválasztotta, akkor a kormánymegbízott útján – tájékoztatót küld az érintett megyei újjáépítési bizottságoknak, amelyek megküldik az érintett települési önkormányzatoknak. A tájékoztató támpontokat nyújt a települési önkormányzatok részére a helyreállítás menetére vonatkozóan.

A kárbejelenés módját és határidejét az érintett települési önkormányzat hirdeti ki, helyben, szokásos módon. A bejelentésre meghatározott végső határidő elmulasztása jogvesztő. A kárbejelentésre az ingatlan tulajdonosa, vagy használója jogosult, az illetékes polgármesteri hivatalban.

A polgármesteri hivatal ezeket a kárbejelentéseket összegyűjti, nyilvántartást vezet róluk, majd a bejelentési határidő lezárását követően az összesített adatokat megküldi a megyei újjáépítési bizottságnak.

A kárbejelentési adatlapok alapján már települési szinten elvégezhető egy előzetes kontroll, ahol megvalósul a kárenyhítésre nem jogosultak, ám mégis kárenyhítést igénylők elsődleges szűrése. A kárenyhítés alapvető feltételei:

• a kár az adott természeti csapással összefüggésben keletkezett,
• a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik,
• a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel van nyilvántartva, vagy ilyen feltüntetésre vár,
• az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos / haszonélvező életvitelszerűen lakta,
• a tulajdonos nyilatkozik, hogy a kár keletkezésének időpontjában volt-e az ingatlannak érvényes biztosítása, valamint a kár más egyéb módon nem térül meg.

Az eddigi évek gyakorlata szerint nem támogathatóak azon ingatlanok, amelyek:

• nem lakás céljára szolgáló építmények (üdülők, nyaralóépületek kormányzati döntés függvényében eshetőlegesen támogathatók),
• lakhatáshoz nem szükséges helyiség, még akkor sem ha az a lakóépülettel közvetlen egybeépült (garázs, műhely),
• magántulajdonban lévő, de nem életvitelszerűen lakott ingatlan,
• lakáscélú, de egyéb tulajdonban lévő építmény,
• bérlakásként, szolgálati lakásként hasznosított ingatlan,
• nem támogatható a lakóingatlan, ha tulajdonosának lakhatási feltételei egyéb más módon megoldhatók (pl. abban az esetben, ha a károsult több lakóingatlannal rendelkezik, úgy nem válhat a kárenyhítési alanyává, mivel nem rászoruló, elemi lakhatási feltételei megoldottak), hiszen a Kormány célja a károsultak elemi lakhatási feltételeinek megteremtése.

A kárbecslést, és a kárenyhítésre vonatkozó kormányzati döntést követően megkezdődhet a kárfelmérés. Kárfelmérő csoportok alakulnak amelyek általában az első fokú építési hatóság munkatársaiból, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság képviselőiből, valamint az önkormányzat munkatársaiból tevődnek össze.

A kárfelmérő munkacsoport ellenőrzi a károsultak által kitöltött kárbejelentő adatlapon szereplő adatok valóságtartalmát. A kárfelmérés során a munkacsoport felbecsüli az ingatlanban keletkezett kár mértékét, valamint a helyreállítási, kivitelezési költséget. A károsodott lakóingatlanok adatai, a károsodás mértéke, az ingatlan hasznos területe, komfortfokozata, műszaki állapota, készültségi fokozata a kárfelmérési adatlapon kerülnek rögzítésre. A kárfelmérést követően a kárbecsléshez hasonló módon összesítik először helyi, majd területi, végül országos szinten a káradatokat. Ezt követően az összesített kárértékek, és becsült helyreállítási költségek tudatában a kormányzat dönt a központi költségvetésből finanszírozható helyreállítási, újjáépítési költség pontos mértékéről. A Kormány esetlegesen jogszabályban rögzíti a kártalanítás feltételeit, követelményeit, szabályait. A Belügyminiszter a megyei újjáépítési bizottságok, valamit – ha kinevezték - az újjáépítési kormánymegbízott/miniszteri biztos javaslatai alapján dönt a települési keretösszegekről. A települési önkormányzatok részére megállapított települési keretösszeg maga a kárenyhítési támogatás. Az egyes károsultak támogatásának fontos szempontja a rászorultság mérlegelése. Ennek elbírálását, valamint a települési keretösszeg elosztását az önkormányzat látja el.

Nem központilag irányított kárenyhítés esetén a megrongálódott lakás helyreállítását, újjáépítését, lakás vásárlását szolgáló támogatás felhasználásának feltételeiről az önkormányzat nevében a polgármester köt megállapodási szerződést a károsulttal. A megállapodásban rögzítik:

• a támogatási összeg mértékét,
• a folyósítás időpontját,
• a folyósítás feltételeit,
• a felhasználás célját,
• a rendeltetésszerű felhasználás igazolására szolgáló iratokat,v
• a nem rendeltetésszerű felhasználás jogkövetkezményeit.

Bevett gyakorlat, hogy - az öngondoskodás elősegítése céljából - a biztosítással nem rendelkező károsultak csak akkor részesülhetnek kárenyhítésben, ha vállalják, hogy helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra – egy meghatározott időintervallumra – értékkövető biztosítást kötnek. Amennyiben nem történik meg a szerződéskötés, vagy a károsult a meghatározott időponton belül felmondja a biztosítást, úgy a központi költségvetés javára köteles a kárenyhítési összeget időarányosan visszatéríteni. A Kormány, preventív célzattal, az öngondoskodást, tehát a biztosítottság módszerét kívánja, a káresemények kialakulása folytán károsodott magántulajdonú, lakás céljára szolgáló ingatlanok helyreállításának elősegítése érdekében előtérbe helyezni. A helyreállítandó, vagy újjáépítendő lakóház kivitelezésről, szigorú elszámolási kötelezettség mellett, maga a károsult gondoskodik. Amennyiben a megsemmisült, vagy helyre nem állítható ingatlan tulajdonosa lakásvásárlás mellett dönt – ha helyreállítást szabályozó jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze megengedi - köteles a korábbi ingatlanának elbontására, a felépítmény nélküli telek pedig önkormányzati tulajdonba kerül.

A megítélt kárenyhítés felhasználásáról számlával, szerződéssel kell elszámolni. A keretösszeg fel nem használt különbözetét az önkormányzat köteles a Magyar Államkincstár területi igazgatósága részére visszautalni.

A Kormány a helyreállítás, újjáépítés teljes menetéről másképpen is dönthet. A magántulajdonú lakóingatlanok természeti csapásokat követő eseti helyreállításának rendszere Magyarországon meglehetősen komplex és sajátos feladat.

Jogszabályi háttér

Az eddigi években kialakult káresemények helyreállítása minden esetben eltérő módon történt, nincs átfogó jogi szabályozás. Megállapítható azonban, hogy az állam minden esetben igyekszik gondoskodni az állampolgárok elemi lakhatási feltételeinek biztosításáról.