Fejér vármegyei tűzoltók a nemzetközi gyakorlaton

A magyar mentőcsapatot hivatásos tűzoltók, nyolc logisztikus, négy K9 kutyavezető, az Országos Mentőszolgálat hatfős egészségügyi teamje, valamint egy statikus alkotta. Munkájukat négy mentőkutya is segítette. Székesfehérvárról Riebel Bálint tűzoltó hadnagy, Dunaújvárosból Bauer Ákos tűzoltó százados és Székely Zoltán tűzoltó százados vett részt a gyakorlaton.

A feltételezés szerint a térségben erős, a Richter-skála szerint 7,2-es földrengés volt, amely jelentős károkat okozott a régióban, illetve a létfontosságú infrastrukturális rendszerekben. Kulcsfontosságú utakat zártak le, nem működtek a repülőterek és a közeli kikötő is súlyos károkat szenvedett el, így a tengeri forgalom is leállt. A becslések szerint a katasztrófa legalább háromszázezer embert érintett, ezrek maradtak fedél nélkül, vagy a hideg idő ellenére inkább a szabadban maradtak, mert utórengésektől tartottak. Dánia nemzetközi segítséget kért, amelyre Budapest az elsők között válaszolt, riasztotta és útnak indította a HUNOR-t. 

A csapat tagjait először központi szöveges üzenetben értesítették, amelyet a vármegyei főügyelet telefonhívással is megerősített. A budapesti bázison az indulás előtt először orvosi vizsgálaton estek át és eligazítást kaptak, ezt követően mintegy tizenhárom tonnányi felszereléssel Kecskemétre utaztak, ahonnan katonai szállító repülőgépekkel jutottak el a dániai Billundba. A gyakorlat helyszíne a német határhoz közeli Tinglev volt. A kárhelyszínre érkezve haladéktalanul megkezdték a negyvennyolc órás munkavégzést. 

A nemzetközi előírásoknak megfelelően a csapat egyeztetett a helyi hatóságokkal (LEMA), kialakította a táborhelyét, működtette az USAR koordinációs központot (UCC), részt vett az indító- és fogadóközpont (RDC) működtetésében. 

„Az időjárás mostoha körülményeket teremtett. A hőmérséklet 0°C és -3°C között ingadozott, amelyhez állandó 25 kilométer/órás szél társult, időszakonként 50 kilométer/órás lökésekkel. Így a hőérzet jellemzően -10°C volt. Ez megnehezítette a tábor építését, amikor a csapat már több mint 24 órája ébren volt. A repülőn és a buszon lehetőség nyílt egy-egy óra alvásra, ha az adrenalin vagy éppen az utazás engedte” – emlékszik vissza Riebel Bálint tűzoltó hadnagy. 

„A táborhely kialakítása közben az Alpha és a Bravo alegységek bevetésre kerültek a romterületen, így az erők egy része már a mentésen dolgozott, míg a többiek az irányítási, a háló, az étkező, az öltöző és a tisztálkodó sátrak kialakítását fejezték be. Az alegységek a munkaterületen 8 órás váltásban dolgoztak, így a teljes gyakorlat során mindenki legalább 20 órát töltött a gyakorló pályán” – tette hozzá Riebel Bálint tűzoltó hadnagy. A székesfehérvári hivatásos tűzoltóság szolgálatparancsnoka megjegyezte: „a feladatok nem voltak ismeretlenek számunkra. A mentőcsapatok minősítési szintjeinek megfelelő kihívásokkal találkoztak, amelyeket az Insarag irányelvek fogalmaznak meg. A HUNOR nehéz városi kutató mentő csapatként vett részt a gyakorlaton, a szervezők ennek megfelelően irányították a különböző kárhelyszínekre. 

A feladatok között szerepelt többek között négy centiméter vastag vaslemez átvágása, ötven centiméter vastag betonáttörés, és hasonlóan vaskos fatömb átvágása. Ezekhez az akadályokhoz az eljutás sem volt mindig egyszerű, az épületekbe való behatolás és munkavégzés előtt a falra jelölt repedéseket is figyelembe kellett venni, ilyenkor a „shoring” csapaté volt a főszerep, hogy a beavatkozás helyét biztosítsák, ideiglenes faszerkezetekkel megerősítsék, alátámasszák. Egy másik helyszínen egy összepréselt tetejű autón kellett keresztül hatolni hosszába, hogy a mentendő személyt elérjék. Hasonló feladatokkal a hazai tréningeken is rendszeresen találkozik a beavatkozó állomány” – összegezte a gyakorlaton töltött időszakot a tűzoltó hadnagy.

A megoldandó feladatok közé tartozott, hogy a helyi hatóságok felkérésére a kikötői darukról húsz-, illetve hatvanméteres magasságból kötéltechnika alkalmazásával három-három bajbajutottat lementsenek. Mindezek mellett a csapat szakemberei statikai szempontból felmértek egy raktárat, illetve a kutyás egység speciális keresési műveletben vett részt.

A negyvennyolc órás művelet során a csapat négy kárhelyszínt derített fel, hét kárhelyszínen végzett műveleteket, négy kárhelyszínt lezárt, kettőt a közreműködő nemzetközi csapatoknak, egyet pedig a helyi hatóságoknak adott át. A HUNOR összesen tizenkilenc túlélőt mentett ki a romok alól, és hét áldozat kiemelésében segédkezett.

A gyakorlat értékelésén a HUNOR Mentőszervezet tevékenységét példaértékűnek minősítették.