Szén-monoxid miatt riasztották a tűzoltókat

A fűtési időszak egyik jellemző veszélyforrása a szén-monoxid. Ez a színtelen, szagtalan mérgező gáz a leggyakrabban akkor keletkezik, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz vagy vízmelegítő elhasználja a helyiség levegőjét. Teljesen mindegy, hogy gázzal vagy szilárd tüzelővel fűt valaki, amennyiben az égés környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás, akkor szén-monoxid fejlődik. 

Sokan jól szigetelő műanyag ablakokra, ajtókra cserélték le otthonukban a régi fa nyílászárókat. Gyakori, hogy átépítésnél megszüntetik a konyhai, fürdőszobai szellőzőnyílásokat, szellőzőrácsokat. Ám ha jól szigetelnek az ajtók, az ablakok és nincsenek légbevezetők, akkor a nyílt égésterű gázkazán, konvektor, fali fűtőberendezés, vízmelegítő, szieszta kályha, kandalló, cserépkályha és a szilárd tüzelésű kazán a fűtés közben elhasználja a szoba levegőjét. Ha nincs szellőzés, szén-monoxid fejlődik. Ez a gáz pillanatok alatt létrejön, és már nagyon kis koncentrációban is halálos lehet. 

A szén-monoxid kialakulását minden olyan épületgépészeti megoldás is elősegítheti, amely megváltoztatja az otthonunkban a levegő áramlását. Ilyen lehet a páraelszívó vagy beépített szagelszívó-ventilátor.  

A szén-monoxidot sem az emberek, sem az állatok nem képesek érzékelni, ezért mindenképpen tanácsos egy jó minőségű érzékelőt beszerezni otthonra. A készülék felszerelése azért is fontos, mert egy váratlan meghibásodás esetén is mérgező gáz keletkezhet, amelynek jelenlétét kizárólag csak a szén-monoxid-érzékelő képes kimutatni. A megbízható érzékelők listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Az érzékelőt a fűtőeszköztől vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejére.