Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

A kirendeltség illetékességi területe:

A 7/2015 (III.6.) BM rendelet alapján 2015. március 14-től.

A kirendeltség földrajzi és meteorológiai jellemzői:

A kirendeltség Fejér megye D-DK-i részén, a Duna jobb partján, annak É-D-i irányú, kis esésű szakaszán a Dunántúl K-i peremén helyezkedik el. Északról Székesfehérvár és Pest megye, keletről Pest és Bács-Kiskun, délről Tolna, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. Kiterjedése É-D-i irányban 54 km, K-Ny-i irányba 60 km.
Magyarország kis tájainak katasztere szerint a Közép-Mezőföld kistájon terül el, mint a Dunántúl igen változatos felszíni formákkal tagolt tájegysége, amelyre a 93 és 204 méter között ingadozó tengerszint feletti magasságok és a lösszel fedett hordalékkúp-síkság a jellemző. A változatos felszíni formákkal tagolt táj legsajátosabb jellegzetessége a sakktáblaszerű mezőkre osztottság. A zömmel sík területet az ÉNy-i, illetve DK-i irányú Duna felé tartó természetes és mesterséges vízfolyások, csatornák szabdalják fel.
A terület fő vízfolyása a Duna. Vízjárását a tavaszi jeges és a nyár eleji zöldár, valamint az őszi kisvizek jellemzik. A Duna a körzet teljes szakaszán még kisvizek idején is hajózható. Szélessége 400-800 méter, mélysége közepes vízállásnál 4-7 méter, folyási sebessége 0,8-1,3 m/s. Medre homokos, kavicsos, partja meredek 2-6 méter magas, helyenként kőfal megerősítésű.
A területen még számos természetes és mesterségesen szabályozott vízfolyás és csatorna található, melynek vize a Sióba, illetve a Dunába ömlik. Vízfolyásuk, medervonaluk, vízgyűjtő terük környezetében számos halastó található.
A térség mérsékelten meleg és száraz vidék. Az évi átlaghőmérséklet 10,4 C° körül ingadozik (az országos átlag is 9,7%). A legmelegebb hónap július, átlaghőmérséklete 20, 7 °C, a leghidegebb hónap január, átlaghőmérséklet – 1,7 °C. A légszennyeződés felhalmozódása szempontjából a köd igen fontos tényező. A legtöbb ködös nap novembertől januárig fordul elő. Tavasszal (áprilistól) és nyáron már csak szórványos és rövid ideig tartó ködképződésre lehet számítani.
A térség klímája az átlagosnál szárazabb kategóriába tartozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség 517 mm körül alakul (országos átlag 600 mm). A térségben a csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen, átlagosan 11-15 zivataros napra lehet számítani. Júliustól októberig viszont igen gyakoriak a csapadékmentes, száraz időszakok. Átlagosan 17-20 napon át havazik, a hótakarós napok száma 30-35 körül van. A hótakaró átlagos vastagsága 5-8 cm, az átlagos maximális hó vastagság viszont 20-25 cm között változik, rendkívüli téli időjárás esetén elérheti az 50 cm-től 1 méterig terjedő szintet is.
A térségben évente átlagosan 152 szeles, 45 viharos nap (amikor a maximális széllökések sebessége eléri, illetve meghaladja a 15 m/s -ot) fordulhat elő. A 20 m/s -ot túllépő szélvihar évente általában 10 napon fordul elő.

Közút- és vasúthálózat:

A kirendeltséget a 6. számú Budapest-Pécs elsőrendű főút és az M6-os autópálya kapcsolja be az országos főúthálózatba. Ez az út közvetíti az észak (Budapest), dél (Pécs) és a kelet (Kecskemét) felől a Pentele hídon át a kirendeltség területére irányuló távolsági célforgalmat.
A 61-es, 62-es, 63-as és 64-es főút biztosítja a fő összeköttetést a kirendeltség többi települése irányába. A felsorolt főutak, közutak mindegyike két forgalmi sávval, szilárd burkolattal és elfogadható vonalvezetéssel rendelkezik. A kirendeltség 45 településének 60%-a megközelíthető a kétszámjegyű főutakról, 40%-a főutakhoz kapcsolódó közutakról. Az egyéb mellék- és bekötőutak a fő- és közutakhoz történő rácsatlakozásaikkal többirányú megközelítési lehetőséget (2-4) biztosítanak a települések irányába.
A kirendeltség területét a pusztaszabolcsi vasúti csomópont kapcsolja be az országos vasúthálózatba. Ezen a csomóponton át érhető el É-i irányba Budapest, D-i irányba Baja, egyben ez a csomóponti vonal biztosítja az összeköttetést Székesfehérvárral és Sárbogárddal.
 

Árvíz és belvíz:

A körzetben a 04.04-es számú Adony – Ercsi települések által határolt öblözete veszélyeztetett elöntéssel. Az elöntési területen három település közül: Adony teljes egészében, Ercsi, Iváncsa részben veszélyeztetett. Továbbá, Sinatelep, néhány major és mezőgazdasági jellegű épület. Az öblözet területe összesen: 50,94 km2. Ercsi öblözete (Sinatelep): 22,58 km2; Adonyi öblözet: 28,36 km2. A dunai védvonal mind magasságilag, mind keresztmetszeti méreteiben maximálisan kiépült, a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasságra. A gát fő védvonalát a 6. számú főút képezi 31,471 km hosszban.
04.03 számú Adony – ercsi belvízvédelmi szakasz a Duna jobb part Adonyi belvízrendszerben helyezkedik el, három öblözetre tagozódik (Adony, Ercsi, Iváncsa) és ennek megfelelően három őrjárásra. A szakasz a Duna jobb partján fekszik. Keleten, a 6. sz. főközlekedési út, amely egyben árvízvédelmi fővédvonali, északon az Ercsi magaslatok, valamint a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal, nyugaton a beloianniszi magaslatok, délen pedig a Duna kulcsi dombhát nyúlványai határolják. A belvízvédelmi szakasz területén egy település, Adony helyezkedik el. A szakasz területe 48 km2, vízgyűjtő területe 274 km2. A szakasz védvonalai 0,5-1,0 m-es biztonsággal vannak kiépítve.
A kirendeltség területét jelentős mértékben érinti a 04. 05. számú Cece - Ősi belvízvédelmi szakasz is, mely a Nádor- és a Sárvíz-Malom csatorna vonalát követi Cecétől Ősi településig. Alsó határa a Cece – Sáregres országút, a felső pedig a Várpalota - Péti dombok.
Vajta település pedig a 04.04. számú Szekszárd - simontornyai belvízvédelmi szakaszhoz tartozik.
 

Nukleáris veszélyeztetettség:

A kirendeltség illetékességi területéhez tartozó 8 település (Alap, Alsószentiván, Cece, Daruszentmiklós, Előszállás, Nagykarácsony, Sáregres, Vaja,) tartozik a Paksi Atomerőmű Zrt. 30-km-es zónájába.

Szakmai munka kiemelkedő területei:

Megelőzést szolgáló, jó színvonalú, szervezett értékelő- elemző, hatékony munkavégzés. Hatékony operatív feladat végrehajtás. Tervek, adattárak, hatósági feladatok szakmailag megalapozott készítése és kivitelezése. Tevékenységünk erős oldala a védelmi igazgatási feladatok végzése és a tanuló ifjúság, illetve lakosság felkészítésben való részvétel.

Stratégiai célkitűzések:

Béke időszakban, katasztrófaveszély, valamint minősített időszakok esetén az életet és létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások megelőzése, elhárítása, következményeinek csökkentése, felszámolása, a mentés végrehajtása, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtése érdekében kifejtett magas színvonalú tervező, szervező, ellenőrző, irányító és végrehajtó tevékenységek koordinálása és végzése.