
Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Földrajzi jellemzők:
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége Magyarország középső területén, a Duna jobb partján terül el. Természetföldrajzilag a kirendeltség területét délen a Mezőföld északi része határolja. A Mezőföldnek jellegzetes vízhálózata van, hiszen összes kisebb-nagyobb folyója, patakja ÉNY-DK irányban folyik. É-Ny-i irányban a Keleti-Bakony, a Tési- fennsík valamint a Dunántúli-dombság alacsonyabb vonulatai, ezen kívül még a Vértesalja, a Vértes és a Gerecse. É–K-i részen a Zsámbéki-medence és az Etyeki-dombság, Keleten pedig a Duna. A hegységek valójában nem érik el az 500 métert, legmagasabb pont a Nagy-Csákány (487 m), ez egyben a Vértes legmagasabb pontja. A települések elhelyezkedését, valamint a legfontosabb közlekedési folyosók kialakulását befolyásolta a Dunántúli-középhegység tagjait elválasztó árkok futása; a Bakony és a Vértes közt a Móri-árok, a Vértes és a Gerecse közt pedig a Tatai-árok.
Közúthálózat:
A kirendeltséget kettészeli az M7-es autópálya, és az északi részen az M1-es autópálya is. Ezen felül több fontosabb főútvonal is a közlekedést és az áruszállítást szolgálja.
Főbb főútvonalak:
- 7-es, 811-es főút, amely észak–dél irányú;
- 62-es, 63-as főút, amely keleti irányú;
- 8-as főút, amely dél–nyugat irányú;
- 81-es, főút, amely nyugatra terjed.
Fontos megemlíteni a vasúti közlekedést, amely észak–dél és kelet–nyugat irányba egyaránt lehetőséget biztosít az utazásra. A tömegközlekedésre számos távolsági és helyi autóbusz járat is lehetőséget nyújt.
A kirendeltség illetékességi területe:
A 7/2015 (III.6.) BM rendelet alapján 2015. március 14-től:
Település | Katasztrófavédelmi osztály |
Aba | II. |
Alcsútdoboz | III. |
Bakonycsernye | II. |
Bakonykúti | II. |
Balinka | III. |
Bicske | II. |
Bodajk | II. |
Bodmér | III. |
Csabdi | III. |
Csákberény | III. |
Csákvár | III. |
Csókakő | II. |
Csór | II. |
Csősz | II. |
Etyek | III. |
Fehérvárcsurgó | II. |
Felcsút | III. |
Füle | III. |
Gánt | II. |
Gárdony | II. |
Iszkaszentgyörgy | III. |
Isztimér | II. |
Jenő | III. |
Káloz | II. |
Kápolnásnyék | II. |
Kincsesbánya | III. |
Kőszárhegy | III. |
Lovasberény | III. |
Magyaralmás | III. |
Mány | III. |
Moha | III. |
Mór | II. |
Nadap | III. |
Nádasdladány | II. |
Nagyveleg | III. |
Óbarok | II. |
Pákozd | III. |
Pátka | II. |
Pázmánd | III. |
Polgárdi | II. |
Pusztavám | III. |
Sárkeresztes | III. |
Sárkeszi | II. |
Sárosd | III. |
Sárszentmihály | II. |
Seregélyes | III. |
Soponya | II. |
Söréd | III. |
Sukoró | III. |
Szabadbattyán | II. |
Szabadegyháza | II. |
Szár | III. |
Székesfehérvár | I. |
Tabajd | II. |
Tác | II. |
Újbarok | III. |
Úrhida | II. |
Velence | II. |
Vereb | III. |
Vértesacsa | III. |
Vértesboglár | III. |
Zámoly | III. |
Zichyújfalu | III. |
Árvíz:
A kirendeltség területét keleten a Duna határolja, ahol Ercsi város a 04.04 árvízvédelmi öblözetbe esik, és Ercsit érinti a 04.03 belvízvédelmi öblözet is. A kirendeltség nyugati részén a 04.05 belvízvédelmi öblözet érintett.
- A Duna jobb partján a 04.04-es számú, Adony - Ercsi árvízvédelmi öblözet veszélyeztetett elöntéssel. A kirendeltség területén Ercsi részben veszélyeztetett árvízi elöntéssel. A Duna áradására a 0,5 - 0,8 m/nap a jellemző (pl. zöldár) az ennél nagyobb intenzitású áradás valószínűsége csekély. A két mellékvízfolyás (Szent László-víz, Váli-víz) árhullámai akkor okoznak árvízi helyzetet, ha a Duna áradása is hasonló időben történik.
- A 04. 03. számú Adony - Ercsi belvízvédelmi öblözet a Duna jobb partján helyezkedik el, ennek egyik öblözete érinti Ercsi területét. A belvízvédelmi szakaszt keleten a 6. sz. főközlekedési út, - amely egyben árvízvédelmi fővédvonal -, északon az Ercsi magaslatok, valamint a Budapest - Pusztaszabolcs vasútvonal, nyugaton a beloianniszi magaslatok, délen pedig a Duna kulcsi dombhát nyúlványai határolják. Az Ercsi öblözetnek nincs közvetlen befogadója, szükség esetén a Szent László vízbe, illetve a Dunába lehet mobil szivattyúkkal átemelni a többletvizet. A külvizek kizárására szolgáló Cikolai tórendszer, a zsilipek, illetve az adonyi szivattyútelep összehangolt működésével a belvízöblözetben a vizek károkozás nélküli levezetése megoldható.
- A 04. 05. számú Cece - Ősi belvízvédelmi szakasz a Nádor- és a Sárvíz-Malom csatorna vonalát követi Cecétől Ősi településig. Alsó határa a Cece – Sáregres országút, a felső pedig a Várpalota - Péti dombok. A kirendeltség területén 11 települést érint: Csór, Iszkaszentgyörgy, Nádasdladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Székesfehérvár, Szabadbattyán, Tác, Csősz, Soponya, és Aba településeket. Elöntés esetén zömmel külterületi rétek, kaszálók, szántók kerülhetnek víz alá.
Belvíztérkép
Szakmai munka kiemelkedő területei:
A tanuló ifjúság preventív felkészítése, Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny megrendezése, egyéb ifjúsági rendezvények.
A társ-, rendvédelmi szervekkel, gazdálkodó szervekkel való jó együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás.
Veszélyhelyzetek kezelése más szervek közreműködésével.
Stratégiai célkitűzések:
A lakosságfelkészítési program keretében a lakossági biztonságkultúra fejlesztése, a tájékoztatási tevékenység erősítése. Az iskolai katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi oktatás segítése.
Pályázati források felhasználásával a települési gyakorlások végrehajtása, a települések önmentő képességének javítása, a polgári védelmi szervezetek és önkéntesek felkészítésén keresztül a lakosság biztonságának növelése érdekében.
A települések természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyeinek azonosítása, elemzése és értelmezése, ezt követően azok katasztrófavédelmi osztályba sorolása, majd az azt követő veszélyhelyzeti tervezés.