Tűzvizsgálat


Tűzvizsgálati eljárás lefolytatásának szabályai

 

Alkalmazott jogszabályok

  • A módosított 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.).
  • Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.
  • Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.
  • A 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.
  • 180/2005. (IX. 9.) Kormány rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról.
  • A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.
  • A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről.
  • 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ).

 

Tűzvizsgálati eljárás

Általános információk

A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység.

 

A tűzvizsgálat célja

Az eljárás célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, valamint a mentési és beavatkozási feltételek javítására.

A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az I. fokú tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására jogszabályban meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség jogosult.

 

Ügyfél

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

 

Az eljárás megindításának okai

Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  • a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel;
  • a tűzeset következtében haláleset történt;
  • a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt;
  • a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja;
  • a tűzeset során súlyos-életveszélyes sérülés történt;
  • a tűz középmagas, vagy magas lakóépületben keletkezett és az esemény során szintek közötti tűzterjedés valósult meg;
  • veszélyes üzemben keletkezett tűz esetében, amennyiben a tűz, veszélyes anyaggal kapcsolatosan, a veszélyes üzem működésével összefüggésben keletkezett;
  • a tűz veszélyes áru szállítása, vagy a szállítás telephelyi előkészítése során következett be, kivéve ha a tűz a jármű műszaki meghibásodása miatt keletkezett;
  • a tűz által érintett területen a tűzvizsgáló által becsült kárérték meghaladja az ötven millió Ft-ot.

 

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. A hatóság szabadon megválaszthatja az eljárás során alkalmazott és felhasznált bizonyítási eszközöket, például fényképfelvételeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.

 

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény (tűzeseti helyszíni szemle) elvégzésének napján indul, amelyről az ismert ügyfeleket nyolc napon belül kell értesíteni.

Az ügyintézési határidő — a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján — 45 nap, amelyet egy alkalommal, legfeljebb 45 nappal - az eljáró hatóság vezetője meghosszabbíthat.

Amennyiben a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Abban az esetben, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti.

 

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama.

 

Döntéshozatal

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz. A tűzvizsgálati eljárás esetében ez a tűzvizsgálati jelentés. A tűzvizsgálati jelentés rövid, közérthető formában tartalmazza a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra és a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jelentést a hatóság az eljárás során ismertté vált ügyfél számára megküldi.

 

Jogorvoslat

Az ügyfél a tűzvizsgálati jelentésben foglaltak ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést kifogásolja.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a hatóságnál, amely a megtámadott döntést hozta. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezés illetéke 5000,- Ft.