Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség



A Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség bemutatása

 

A kirendeltség földrajzi jellemzői:

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazagtóság Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltsége Magyarország középső területén, a Duna jobb partján terül el. Természetföldrajzilag a kirendeltség területét délen a Mezőföld északi része határolja. A Mezőföldnek jellegzetes vízhálózata van, hiszen összes kisebb-nagyobb folyója, patakja ÉNY-DK irányban folyik. É-Ny-i irányban a Keleti-Bakony, a Tési- fennsík valamint a Dunántúli-dombság alacsonyabb vonulatai, ezen kívül még a Vértesalja, a Vértes és a Gerecse. É–K-i részen a Zsámbéki-medence és az Etyeki-dombság, Keleten pedig a Duna. A hegységek valójában nem érik el az 500 métert, legmagasabb pont a Nagy-Csákány (487 m), ez egyben a Vértes legmagasabb pontja. A települések elhelyezkedését, valamint a legfontosabb közlekedési folyosók kialakulását befolyásolta a Dunántúli-középhegység tagjait elválasztó árkok futása; a Bakony és a Vértes közt a Móri-árok, a Vértes és a Gerecse közt pedig a Tatai-árok.
 

Közúthálózat:


A kirendeltséget kettészeli az M7-es autópálya, és az északi részen az M1-es autópálya is. Ezen felül több fontosabb főútvonal is a közlekedést és az áruszállítást szolgálja.

Főbb főútvonalak: 
  • 7-es, 811-es főút, amely észak–dél irányú;
  • 62-es, 63-as főút, amely keleti irányú;
  • 8-as főút, amely dél–nyugat irányú;
  • 81-es, főút, amely nyugatra terjed.
Fontos megemlíteni a vasúti közlekedést, amely észak–dél és kelet–nyugat irányba egyaránt lehetőséget biztosít az utazásra. A tömegközlekedésre számos távolsági és helyi autóbusz járat is lehetőséget nyújt.
 

A kirendeltség illetékességi területe:

A kirendeltség illetékességi területén lévő járások katasztrófavédelmi megbízottjainak elérhetősége ITT megtekinthető.

A kirendeltésg illetékességi területén lévő települések közbiztonsági referenseinek elérhetősége ITT megtekinthető.

A 7/2015 (III.6.) BM rendelet alapján 2015. március 14-től:

 

Település

Katasztrófavédelmi osztály

Aba

II.

Alcsútdoboz

III.

Bakonycsernye

II.

Bakonykúti

II.

Balinka

III.

Bicske

II.

Bodajk

II.

Bodmér

III.

Csabdi

III.

Csákberény

III.

Csákvár

III.

Csókakő

II.

Csór

II.

Csősz

II.

Etyek

III.

Fehérvárcsurgó

II.

Felcsút

III.

Füle

III.

Gánt

II.

Gárdony

II.

Iszkaszentgyörgy

III.

Isztimér

II.

Jenő

III.

Káloz

II.

Kápolnásnyék

II.

Kincsesbánya

III.

Kőszárhegy

III.

Lovasberény

III.

Magyaralmás

III.

Mány

III.

Moha

III.

Mór

II.

Nadap

III.

Nádasdladány

II.

Nagyveleg

III.

Óbarok

II.

Pákozd

III.

Pátka

II.

Pázmánd

III.

Polgárdi

II.

Pusztavám

III.

Sárkeresztes

III.

Sárkeszi

II.

Sárosd

III.

Sárszentmihály

II.

Seregélyes

II.

Soponya

II.

Söréd

III.

Sukoró

III.

Szabadbattyán

II.

Szabadegyháza

II.

Szár

III.

Székesfehérvár

I.

Tabajd

II.

Tác

II.

Újbarok

III.

Úrhida

II.

Velence

II.

Vereb

III.

Vértesacsa

III.

Vértesboglár

III.

Zámoly

III.

Zichyújfalu

III.

 

Árvíz:

 
A kirendeltség területét keleten a Duna határolja, ahol Ercsi város a 04.04 árvízvédelmi öblözetbe esik, és Ercsit érinti a 04.03 belvízvédelmi öblözet is. A kirendeltség nyugati részén a 04.05 belvízvédelmi öblözet érintett.
  • A Duna jobb partján a 04.04-es számú, Adony - Ercsi árvízvédelmi öblözet veszélyeztetett elöntéssel. A kirendeltség területén Ercsi részben veszélyeztetett árvízi elöntéssel. A Duna áradására a 0,5 - 0,8 m/nap a jellemző (pl. zöldár) az ennél nagyobb intenzitású áradás valószínűsége csekély. A két mellékvízfolyás (Szent László-víz, Váli-víz) árhullámai akkor okoznak árvízi helyzetet, ha a Duna áradása is hasonló időben történik.
  • A 04. 03. számú Adony - Ercsi belvízvédelmi öblözet a Duna jobb partján helyezkedik el, ennek egyik öblözete érinti Ercsi területét. A belvízvédelmi szakaszt keleten a 6. sz. főközlekedési út, - amely egyben árvízvédelmi fővédvonal -, északon az Ercsi magaslatok, valamint a Budapest - Pusztaszabolcs vasútvonal, nyugaton a beloianniszi magaslatok, délen pedig a Duna kulcsi dombhát nyúlványai határolják. Az Ercsi öblözetnek nincs közvetlen befogadója, szükség esetén a Szent László vízbe, illetve a Dunába lehet mobil szivattyúkkal átemelni a többletvizet. A külvizek kizárására szolgáló Cikolai tórendszer, a zsilipek, illetve az adonyi szivattyútelep összehangolt működésével a belvízöblözetben a vizek károkozás nélküli levezetése megoldható.
  • A 04. 05. számú Cece - Ősi belvízvédelmi szakasz a Nádor- és a Sárvíz-Malom csatorna vonalát követi Cecétől Ősi településig. Alsó határa a Cece – Sáregres országút, a felső pedig a Várpalota - Péti dombok. A kirendeltség területén 11 települést érint: Csór, Iszkaszentgyörgy, Nádasdladány, Sárkeszi, Sárszentmihály, Székesfehérvár, Szabadbattyán, Tác, Csősz, Soponya, és Aba településeket. Elöntés esetén zömmel külterületi rétek, kaszálók, szántók kerülhetnek víz alá.

Belvíztérkép

 

Szakmai munka kiemelkedő területei:

A tanuló ifjúság preventív felkészítése, Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny megrendezése, egyéb ifjúsági rendezvények.
A társ-, rendvédelmi szervekkel, gazdálkodó szervekkel való jó együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás.
Veszélyhelyzetek kezelése más szervek közreműködésével.

 

Stratégiai célkitűzések:

A lakosságfelkészítési program keretében a lakossági biztonságkultúra fejlesztése, a tájékoztatási tevékenység erősítése. Az iskolai katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi oktatás segítése.
Pályázati források felhasználásával a települési gyakorlások végrehajtása, a települések önmentő képességének javítása, a polgári védelmi szervezetek és önkéntesek felkészítésén keresztül a lakosság biztonságának növelése érdekében.
A települések természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyeinek azonosítása, elemzése és értelmezése, ezt követően azok katasztrófavédelmi osztályba sorolása, majd az azt követő veszélyhelyzeti tervezés.
 

Elérhetőség