Fogalmak, tűzvédelmi használati előírások



Fogalmi meghatározások:


Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 6. §-a meghatározza a tűzvédelmi tervezés fogalmait. Ide tartoznak az alábbi fogalmak is:

Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).

Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll.

Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza).


Az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 95. § (1) bekezdése meghatározza: Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét.

Tehát a fentiek értelmében a menekülési útvonalat az építményeknek azon helyiségei, terei adják, melyeken keresztül a veszélyeztetett helyiség, vagy helyiségcsoport bejáratától (pl. a társasházak egy lakásának a bejáratától) a védett térbe (másik tűzszakasz, szabadtér, stb.) jutunk. Ezek klasszikusan a lakóépületek közlekedő terei, vagyis közlekedők, folyosók, lépcsőházak, szélfogók.

 

A menekülési útvonalakra, a lakó- és szállásépületekre vonatkoztatható
tűzvédelmi használati előírások:


Az OTSZ határozza meg azokat a tűzvédelmi szabályokat, amelyeket létesítmény, építmény létesítésekor, átalakításakor, rendeltetésének módosításakor, valamint létesítmény, építmény, gép, berendezés, eszköz és anyag használatakor, alkalmazásakor be kell tartani.

Az OTSZ 563. § (2) bekezdése kimondja, hogy az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. E szabály alól – hivatkozva az OTSZ 2. § (2) bekezdésére – eltérés nem engedélyezhető.

Az OTSZ 575. § (3) bekezdése szerint az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 


Az OTSZ lakó- és szállásépületekre vonatkozó rendelkezéseit a használat során maradéktalanul be kell tartani. Az OTSZ 592. § a következőket határozza meg:

A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység nem folytatható. Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető anyagot olyan mennyiségben és módon nem tárolható, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továbbá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”–„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.
Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.


Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése


Száraz felszálló vezetékekre vonatkozó előírások:


Az épületekben található száraz felszálló vezetékekre vonatkozóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) az alábbiakat rögzíti:

Az OTSZ 37. § (1) bekezdése értelmében a száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraz tűzivíz-vezeték rendszert) legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
 

Szintén az OTSZ rendelkezik a 446. § (1) bekezdésében, hogy a fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést - az egyidejűség figyelembevételével - végezni vagy végeztetni, és annak eredményét a tűzoltóság részére igazolni.

(2) A jogszabály hatálybalépése előtt létesített száraz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha helyette a vonatkozó műszaki követelmény szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó nedves fali tűzcsap hálózat kerül kiépítésre.

(3) A meglévő szárazfelszálló vezeték az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható oly módon, hogy a vízkivételi hely csak a hatodik és fölötte minden második emeleten legyen biztosított.

(4) A vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyithatóság módját az első fokú tűzvédelmi hatósággal kell engedélyeztetni.

 (5) Az átalakított szárazfelszálló rendszert a bejáratoknál - a csatlakozó szintek feltüntetésével - és az adott szinteken utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni.

 

Az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság eljárására vonatkozó szabályok:


A Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség, az illetékességi területén első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság (továbbiakban: Hatóság) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint folytatja az eljárásait.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján az ügyfél kérelmére indult első fokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben (továbbiakban: OTSZ) rögzített, tűzvédelmi használati szabályok alóli eltérést a fentiek figyelembevételével, kérelemre – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – engedélyezheti a Hatóság. Az eltérési engedély kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket az OTSZ 2. § (6) bekezdése rendezi.