Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség


A Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség bemutatása
 

A kirendeltség illetékességi területén lévő járások katasztrófavédelmi megbízottjainak elérhetősége ITT megtekinthető.

A kirendeltésg illetékességi területén lévő települések közbiztonsági referenseinek elérhetősége ITT megtekinthető.

 

A kirendeltség illetékességi területe:

A 7/2015 (III.6.) BM rendelet alapján 2015. március 14-től.

Település

Katasztrófavédelmi osztály

Adony

II.

Alap

II.

Alsószentiván

II.

Baracs

II.

Baracska

II.

Beloiannisz

II.

Besnyő

II.

Cece

II.

Daruszentmiklós

II.

Dég

III.

Dunaújváros

I.

Előszállás

II.

Enying

II.

Ercsi

I.

Gyúró

II.

Hantos

III.

Igar

II.

Iváncsa

II.

Kajászó

II.

Kisapostag

II.

Kisláng

III.

Kulcs

I.

Lajoskomárom

III.

Lepsény

III.

Martonvásár

II.

Mátyásdomb

II.

Mezőfalva

III.

Mezőkomárom

III.

Mezőszentgyörgy

II.

Mezőszilas

III.

Nagykarácsony

II.

Nagylók

III.

Nagyvenyim

III.

Perkáta

III.

Pusztaszabolcs

II.

Rácalmás

I.

Ráckeresztúr

I.

Sárbogárd

II.

Sáregres

II.

Sárkeresztúr

II.

Sárszentágota

II.

Szabadhídvég

III.

Tordas

III.

Vajta

II.

Vál

II.


A kirendeltség földrajzi és meteorológiai jellemzőinek leírása:


A kirendeltség Fejér megye D-DK-i részén, a Duna jobb partján, annak É-D-i irányú, kis esésű szakaszán a Dunántúl K-i peremén helyezkedik el. Északról Székesfehérvár és Pest megye, keletről Pest és Bács-Kiskun, délről Tolna, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. Kiterjedése É-D-i irányban 54 km, K-Ny-i irányba 60 km.
Magyarország kis tájainak katasztere szerint a Közép-Mezőföld kistájon terül el, mint a Dunántúl igen változatos felszíni formákkal tagolt tájegysége, amelyre a 93 és 204 méter között ingadozó tengerszint feletti magasságok és a lösszel fedett hordalékkúp-síkság a jellemző. A változatos felszíni formákkal tagolt táj legsajátosabb jellegzetessége a sakktáblaszerű mezőkre osztottság. A zömmel sík területet az ÉNy-i, illetve DK-i irányú Duna felé tartó természetes és mesterséges vízfolyások, csatornák szabdalják fel.
A terület fő vízfolyása a Duna. Vízjárását a tavaszi jeges és a nyár eleji zöldár, valamint az őszi kisvizek jellemzik. A Duna a körzet teljes szakaszán még kisvizek idején is hajózható. Szélessége 400-800 méter, mélysége közepes vízállásnál 4-7 méter, folyási sebessége 0,8-1,3 m/s. Medre homokos, kavicsos, partja meredek 2-6 méter magas, helyenként kőfal megerősítésű.
A területen még számos természetes és mesterségesen szabályozott vízfolyás és csatorna található, melynek vize a Sióba, illetve a Dunába ömlik. Vízfolyásuk, medervonaluk, vízgyűjtő terük környezetében számos halastó található.
A térség mérsékelten meleg és száraz vidék. Az évi átlaghőmérséklet 10,4 C° körül ingadozik (az országos átlag is 9,7%). A legmelegebb hónap július, átlaghőmérséklete 20, 7 °C, a leghidegebb hónap január, átlaghőmérséklet – 1,7 °C. A légszennyeződés felhalmozódása szempontjából a köd igen fontos tényező. A legtöbb ködös nap novembertől januárig fordul elő. Tavasszal (áprilistól) és nyáron már csak szórványos és rövid ideig tartó ködképződésre lehet számítani.
A térség klímája az átlagosnál szárazabb kategóriába tartozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség 517 mm körül alakul (országos átlag 600 mm). A térségben a csapadék eloszlása nagyon egyenlőtlen, átlagosan 11-15 zivataros napra lehet számítani. Júliustól októberig viszont igen gyakoriak a csapadékmentes, száraz időszakok. Átlagosan 17-20 napon át havazik, a hótakarós napok száma 30-35 körül van. A hótakaró átlagos vastagsága 5-8 cm, az átlagos maximális hó vastagság viszont 20-25 cm között változik, rendkívüli téli időjárás esetén elérheti az 50 cm-től 1 méterig terjedő szintet is.
A térségben évente átlagosan 152 szeles, 45 viharos nap (amikor a maximális széllökések sebessége eléri, illetve meghaladja a 15 m/s -ot) fordulhat elő. A 20 m/s -ot túllépő szélvihar évente általában 10 napon fordul elő.

 

Közút- és vasúthálózat:

A kirendeltséget a 6. számú Budapest-Pécs elsőrendű főút és az M6-os autópálya kapcsolja be az országos főúthálózatba. Ez az út közvetíti az észak (Budapest), dél (Pécs) és a kelet (Kecskemét) felől a Pentele hídon át a kirendeltség területére irányuló távolsági célforgalmat.
A 61-es, 62-es, 63-as és 64-es főút biztosítja a fő összeköttetést a kirendeltség többi települése irányába. A felsorolt főutak, közutak mindegyike két forgalmi sávval, szilárd burkolattal és elfogadható vonalvezetéssel rendelkezik. A Kirendeltség 37 településének 60%-a megközelíthető a kétszámjegyű főutakról, 40%-a főutakhoz kapcsolódó közutakról. Az egyéb mellék- és bekötőutak a fő- és közutakhoz történő rácsatlakozásaikkal többirányú megközelítési lehetőséget (2-4) biztosítanak a települések irányába.
A kirendeltség területét a pusztaszabolcsi vasúti csomópont kapcsolja be az országos vasúthálózatba. Ezen a csomóponton át érhető el É-i irányba Budapest, D-i irányba Baja, egyben ez a csomóponti vonal biztosítja az összeköttetést Székesfehérvárral és Sárbogárddal.
 

Árvíz és belvíz:

A körzetben a 04.04-es számú Adony – Ercsi települések által határolt öblözete veszélyeztetett elöntéssel. Az elöntési területen három település közül: Adony teljes egészében, Ercsi, Iváncsa részben veszélyeztetett. Továbbá, Sinatelep, néhány major és mezőgazdasági jellegű épület. Az öblözet területe összesen: 50,94 km2. Ercsi öblözete (Sinatelep): 22,58 km2; Adonyi öblözet: 28,36 km2. A dunai védvonal mind magasságilag, mind keresztmetszeti méreteiben maximálisan kiépült, a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasságra. A gát fő védvonalát a 6. számú főút képezi 31,471 km hosszban.
04.03 számú Adony – ercsi belvízvédelmi szakasz a Duna jobb part Adonyi belvízrendszerben helyezkedik el, három öblözetre tagozódik (Adony, Ercsi, Iváncsa) és ennek megfelelően három őrjárásra. A szakasz a Duna jobb partján fekszik. Keleten, a 6. sz. főközlekedési út, amely egyben árvízvédelmi fővédvonali, északon az Ercsi magaslatok, valamint a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal, nyugaton a beloianniszi magaslatok, délen pedig a Duna kulcsi dombhát nyúlványai határolják. A belvízvédelmi szakasz területén egy település, Adony helyezkedik el. A szakasz területe 48 km2, vízgyűjtő területe 274 km2. A szakasz védvonalai 0,5-1,0 m-es biztonsággal vannak kiépítve.
A kirendeltség területét jelentős mértékben érinti a 04. 05. számú Cece - Ősi belvízvédelmi szakasz is, mely a Nádor- és a Sárvíz-Malom csatorna vonalát követi Cecétől Ősi településig. Alsó határa a Cece – Sáregres országút, a felső pedig a Várpalota - Péti dombok.
Vajta település pedig a 04.04. számú Szekszárd - simontornyai belvízvédelmi szakaszhoz tartozik.
 
 
 

 

 

Nukleáris veszélyeztetettség:

   
A kirendeltség illetékességi területéhez tartozó 8 település (Alap, Alsószentiván, Cece, Daruszentmiklós, Előszállás, Nagykarácsony, Sáregres, Vaja,) tartozik a Paksi Atomerőmű Zrt. 30-km-es zónájába.
 

Szakmai munka kiemelkedő területei:

Megelőzést szolgáló, jó színvonalú, szervezett értékelő- elemző, hatékony munkavégzés. Hatékony operatív feladat végrehajtás. Tervek, adattárak, hatósági feladatok szakmailag megalapozott készítése és kivitelezése. Tevékenységünk erős oldala a védelmi igazgatási feladatok végzése és a tanuló ifjúság, illetve lakosság felkészítésben való részvétel.


Stratégiai célkitűzések:

Béke időszakban, katasztrófaveszély, valamint minősített időszakok esetén az életet és létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások megelőzése, elhárítása, következményeinek csökkentése, felszámolása, a mentés végrehajtása, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtése érdekében kifejtett magas színvonalú tervező, szervező, ellenőrző, irányító és végrehajtó tevékenységek koordinálása és végzése.


Elérhetőség